Boszik és macskák

A macskákat évszázadok óta a boszorkányok társának tartják. A sorozatban is már az első epizódokban a lányok mellé szegődik egy cica, és más sorozatbeli bosziknál is gyakran láthatunk macskákat. Volt példa arra is, hogy mi történik, ha egy macska szembefordul a boszorkánnyal, és démonná változik. A macskáknak a boszorkányság történetében is nagy szerepük volt, erről olvashattok itt. A macska ősidők óta szoros kapcsolatban áll a természetfelettivel és a mágiával, de jelentős szerephez jutott számos mitológiában is. Az elmúlt évezredek során jónéhány istennel került közeli kapcsolatba, ám a legszorosabb szálak kétségkívül a Nagy Istennő különböző aspektusaihoz fűzik. Nyilván erre vezethető vissza, hogy még napjainkban is a macskát tekintik a boszorkányok legfőbb szövetségesének. A boszorkányokat ábrázoló képeken, legyenek azok középkori metszetek, romantikus festmények vagy modern karikatúrák, szinte kivétel nélkül ott látható a (fekete) macska. A macska latin neve, a felis egyesek szerint ugyanúgy a fe szótőre vezethető vissza, mint a fecundus (termékeny, bőséges), a felicitas (termékenység, szerencse), a femina (nő, nőstény) kifejezések. Nyilván ez volt az egyik oka annak, hogy Itáliában (és később más rómaiak uralta területeken is) a macska vált a termékenység, a bőség és a szerelem istennőinek legfontosabb kísérőjévé. A macska az Istennő révén a Holddal is kapcsolatba került, de ebben minden bizonnyal éjszakai életmódja, valamint a sötétben világító és feltűnően változékony pupillájú szeme is közrejátszott. Az Istennő hatalmát, sőt létét is kétségbe vonó késői patriarchális társadalmakban és kultúrákban a macska elvesztette szakrális jelentőségét, és nagyon gyakran negatív tulajdonságok hordozójává vált. Így a Bibliában például egyszer sem szerepel a macska, a keresztény középkorban pedig egyenesen az ördög szövetségesévé kiáltották ki. A rómaiak mindenekelőtt Dianával, a vadászat, a Hold és a termékenység szűz istennőjével társították a macskát. Charles Leland Aradia című könyvében- amely jelentős szerepet játszott a mai boszorkányság kialakulásában- azt írja, hogy Diana éjszakánként fekete macska alakját öltve szokott megjelenni tisztelői, a toscanai boszorkányok előtt. Freyának, a régi germánok szerelem- és termékenység-istennőjének szintén a macska volt a kedvenc állata. Freya még a középkor elején is igen nagy népszerűségnek örvendett, és hívei számos gyönyörű fatemplomot emeltek a tiszteletére. (…) Az istennő szent napja a péntek volt, s e nap német és angol elnevezése (Freitag, Friday) máig őrzi tiszteletének emlékét. Freya, akit a tavaszi újjászületés úrnőjeként is tiszteltek, macskáktól vont kocsiján, vagy egy hatalmas cirmos hátán (amit ma többen szibériai tigrisnek néznek) minden tavasszal elszáguldott az erdők, a mezők, a szántóföldek és a kertek fölött, így biztosítva hívei számára a jó termést, és a gazdag aratást. A földművesek ilyenkor egy-egy csupor tejet hagytak a földeken az istennő kedvenc állatai számára. (…) Manapság már sehol sem tisztelik istenként (vagy ördögként) a macskát, de sok helyütt még mindig természetfeletti képességeket tulajdonítanak neki. Kínában úgy hiszik, hogy a macska (mao) látja a szellemeket és a démonokat. Zhejiang tartományban viszont azért nem tart senki tiszta fehér macskát, mert az állítólag sötétedés után kellemetlenkedő kis házi démonná változik, ha pedig ez a mutatvány nem megy neki, akkor egész éjszaka a háztetőn járkál, és holdsugarakra vadászik. Tajvanon gyakran még ma is magas fák lombjai közé akasztják a kimúlt macskákat, a hagyomány szerint ugyanis csak így lehet megakadályozni őket abban, hogy haláluk után démonná váljanak. Arra is vigyázni kell, nehogy egy macska átugorja a temetésre váró halott koporsóját, mert ha ez megtörténik, a halott megelevenedik, kikászálódik a koporsóból és zombiként bolyong a környéken, amíg nyakon nem csípik, vagy a míg úrrá nem lesz rajta az enyészet.(…) Angliában a fekete macskáról azt tartják, hogy szerencsét hoz, a cirmosról pedig azt, hogy képes meglátni a szellemeket, kísérteteket, tündéreket és egyéb természetfeletti lényeket. A parajelenségek néhány angol kutatója szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy akit gyermekkorától kezdve (cirmos) macskák vesznek körül, az maga is érzékenyebbé válik a természetfeletti megnyilvánulásokra. A macska állítólag az időjárást is meg tudja jósolni. Ha például a saját farkát kergeti, akkor eső vagy vihar várható, ha pedig a tűzhely közelébe húzódik, akkor miden bizonnyal hó és fagy közeleg. Az is igen elterjedt vélemény, hogy előre megérzik a földrengéseket és az egyéb természeti katasztrófákat. /A tündérek hagyatéka/